Vermes Lajos a t\u00e9rs\u00e9g sportt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik legkiemelked\u0151bb alakja. A sport ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00e1mos feljegyz\u00e9s \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ny tan\u00faskodik, amelyek egy olyan emberr\u0151l sz\u00f3lnak, aki idej\u00e9t, lelkesed\u00e9s\u00e9t, p\u00e9nz\u00e9t \u00e9s szeretet\u00e9t egyar\u00e1nt a sport n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9be fektette.
Abban az id\u0151ben, amikor a testkult\u00fara \u00e9s a sport\u00e1gak m\u00e9g nem voltak olyan n\u00e9pszer\u0171ek \u00e9s k\u00f6vetettek, mint ma, ez a nemesember \u00fajj\u00e1\u00e9lesztette a sport kultusz\u00e1t. Nem v\u00e1rta meg az olimpiai j\u00e1t\u00e9kok \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, hanem maga tal\u00e1lta ki \u00e9s szervezte meg azokat Palicson m\u00e1r 1880-ban. \u00e9vek. Vermes Lajos 35 sportc\u00edm visel\u0151je volt, t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s bajnoka Szabadk\u00e1nak \u00e9s m\u00e1s eur\u00f3pai v\u00e1rosoknak. Versenyeken 16 kup\u00e1t, 250 \u00e9rmet, 120 oklevelet \u00e9s 140 bab\u00e9rkoszor\u00fat nyert.
Annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy folyamatosan \u0151rizz\u00fck Palics egyik legjelent\u0151sebb szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek eml\u00e9k\u00e9t, besz\u00e9lgett\u00fcnk k\u00f6zvetlen lesz\u00e1rmazottj\u00e1val, Vermes Mih\u00e1llyal, nyugalmazott matematika professzorral. A k\u00f6vetkez\u0151 sorokban az \u0151 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t olvashatjuk a h\u00edres Vermes Lajosr\u00f3l.
Ez\u00faton is k\u00f6sz\u00f6netet mondunk Vermes \u00farnak, aki lehet\u0151v\u00e9 tette sz\u00e1munkra a hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st szem\u00e9lyes arch\u00edvum\u00e1hoz \u00e9s azokhoz a csal\u00e1di f\u00e9nyk\u00e9pekhez, amelyek ebben a sz\u00f6vegben is megjelentek. <\/p>\n
\n
Fot\u00f3: Vermes Mih\u00e1ly, Vermes Lajos unok\u00e1ja.<\/p>\n
Vermes Lajos (magyarul: Nagybudafalvi Vermes Lajos, 1860.06.28. \u2013 1945.05.22.) gazdag nagybirtokos csal\u00e1dban sz\u00fcletett. A sport ir\u00e1nti szeretet\u00e9t apj\u00e1t\u00f3l, Vermes N\u00e1ndort\u00f3l, az 1848-as forradalom r\u00e9sztvev\u0151j\u00e9t\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6lte. \u00e9vek. Vermes \u00e9desapja \u00fcgyv\u00e9d volt, a Szabadkai Vad\u00e1szt\u00e1rsas\u00e1g alap\u00edt\u00f3ja, \u00e9s r\u00e9szt vett az akkori \u00fari \u00e9s modern sportokban is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a l\u00f3versenyek \u00e9s a kutyaversenyek. <\/p>\n
\n
Fot\u00f3: Vermes Ferdin\u00e1nd, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1878. <\/p>\n
Vermes Lajos 10 \u00e9s 18 \u00e9ves kora k\u00f6z\u00f6tt a budapesti piarista gimn\u00e1ziumba j\u00e1rt, ahol latin \u00e9s g\u00f6r\u00f6g nyelvet tanult. Als\u00f3bb gimnazistak\u00e9nt kezdett el torn\u00e1val foglalkozni, m\u00e9gpedig a Nemzeti Tornaegyletben.
Nagy hat\u00e1ssal voltak r\u00e1 az \u00f3kori olimpiai j\u00e1t\u00e9kok, valamint \u00e1ltal\u00e1ban a hell\u00e9n kult\u00fara. 09.12.1877. 17 \u00e9ves kor\u00e1ban orsz\u00e1gos els\u0151 helyez\u00e9st \u00e9rt el a torn\u00e1ban, a l\u00f3ugr\u00e1s (pommel horse) versenysz\u00e1mban, ami egyben \u00e9lete els\u0151 \u00e9rme is volt. Ett\u0151l kezdve a sport \u00e9s a versenyz\u00e9s hat\u00e1rozta meg eg\u00e9sz \u00e9let\u00fatj\u00e1t.
A sport lett \u00e9lete c\u00e9lja, mindent jelentett sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 ak\u00e1rcsak Palics. Ahogy az akkori \u00fajs\u00e1gok \u00edrt\u00e1k: sokat kapott a sportt\u00f3l, de m\u00e9g t\u00f6bbet adott neki.
A szabadkai \u201eNapl\u00f3\u201d c\u00edm\u0171 lapban, \u201eSzabadka testkult\u00far\u00e1j\u00e1nak magvet\u0151je\u201d c\u00edmmel, 76 \u00e9ves kor\u00e1ban egy hosszabb interj\u00fat adott, amelyben egy kedves, romantikus gondolatot fogalmazott meg:
\u201eLegkor\u00e1bbi ifj\u00fas\u00e1gomban eljegyeztem magam a sporttal, \u00e9s \u00f6r\u00f6k szerelmese maradtam.\u201d
Bej\u00e1rta az orsz\u00e1got, versenyeket szervezett szerte a haz\u00e1ban, \u00e9s sportegyes\u00fcleteket alap\u00edtott. A torna mellett kedvenc sportjai k\u00f6z\u00e9 tartozott a birk\u00f3z\u00e1s, a s\u00falyemel\u00e9s \u00e9s az \u00f6k\u00f6lv\u00edv\u00e1s, az atl\u00e9tik\u00e1ban pedig a t\u00e1volugr\u00e1s, magasugr\u00e1s \u00e9s a fut\u00f3sz\u00e1mok.
Mindezek ellen\u00e9re legnagyobb szerelme a ker\u00e9kp\u00e1r volt. 1878. Amikor Pestr\u0151l visszat\u00e9rt, mag\u00e1val hozott egyet, \u00edgy Szabadka megkapta els\u0151 ker\u00e9kp\u00e1rj\u00e1t.
K\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bban N\u00e1polyba (Szic\u00edlia) utazott, hogy lem\u00e9rje a diszkosz m\u00e9ret\u00e9t az eredeti szoborr\u00f3l \u2013 M\u00fcr\u00f3n \u201eDiszkoszvet\u0151\u201d szobr\u00e1r\u00f3l. Ennek alapj\u00e1n 220 mm \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 vas diszkoszt \u00f6ntetett (2\/3 \u00e9les \u00e9s 1\/3 tompa peremmel), \u00edgy az els\u0151 diszkosz is meg\u00e9rkezett Szabadk\u00e1ra.
Ker\u00e9kp\u00e1rj\u00e1n \u2013 amelyet \u0151 \u201evasl\u00f3nak\u201d nevezett \u2013 hossz\u00fa utakat tett az orsz\u00e1gban, r\u00f6videbb \u00e9s hosszabb versenyeken egyar\u00e1nt r\u00e9szt v\u00e9ve.
Vonzott\u00e1k az \u00fajdons\u00e1gok, s\u0151t az extr\u00e9m kih\u00edv\u00e1sok is, ez\u00e9rt ker\u00e9kp\u00e1rj\u00e1n k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le akrobatikus mutatv\u00e1nyokat is bemutatott. Emellett szerette a v\u00edv\u00e1st, a p\u00f3l\u00f3t \u00e9s m\u00e1s sportokat is, mind szervez\u0151k\u00e9nt, mind versenyz\u0151k\u00e9nt. <\/p>\n
\n
Fot\u00f3: Vermes Lajos ker\u00e9kp\u00e1ron, Szabadka, 1880. <\/p>\n
Az 1880-as sportj\u00e1t\u00e9kok – 1914.<\/strong> Az \u00f3kori olimpiai j\u00e1t\u00e9kok \u00e1ltal inspir\u00e1lva azt az \u00f6tletet kapta, hogy saj\u00e1t birtok\u00e1n palicsi sportj\u00e1t\u00e9kokat szervezzen, amelyeket k\u00e9s\u0151bb Palicsi Olimpi\u00e1nak neveztek \u2013 ezt az elnevez\u00e9st azonban Vermes soha nem haszn\u00e1lta. – 1914. nyugodtan nevezhet\u0151 a sport aranykor\u00e1nak, hiszen Palicson olyan sportesem\u00e9nyeket rendeztek, amelyekr\u0151l az eg\u00e9sz sportk\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny besz\u00e1molt. Ezeken a versenyeken nagy sz\u00e1mban vettek r\u00e9szt Eur\u00f3pa akkori legismertebb sportol\u00f3i, \u00e9s Vajdas\u00e1g ter\u00fclet\u00e9r\u0151l a versenyz\u0151k itt mutattak be el\u0151sz\u00f6r kiemelked\u0151 eredm\u00e9nyeket.\u201d \n Fot\u00f3: Birk\u00f3z\u00e1s jelenete, Vermes Lajos tan\u00edtv\u00e1nyaival Kolozsv\u00e1ron, 1899.<\/p>\n \n Fot\u00f3: \u00d6k\u00f6lv\u00edv\u00f3 jelenet, Vermes Lajos tan\u00edtv\u00e1nyaival Kolozsv\u00e1ron, kb. 1900. <\/p>\n \u00c9ppen ezen elk\u00e9pzel\u00e9se \u00e9s annak megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa miatt Pestr\u0151l disszon\u00e1ns hangok is hallatszottak, \u00e9s n\u00e9mi leplezett len\u00e9z\u00e9ssel besz\u00e9ltek r\u00f3la, ami\u00e9rt \u201ek\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges\u201d emberekkel versenyzett. 1892. Ebben az id\u0151szakban \u00e9p\u00edtette fel a sporthotelt, az \u00fagynevezett \u201eBagolyv\u00e1rat\u201d, amely 60 f\u00e9r\u0151hellyel rendelkezett, \u00e9s ahol a versenyz\u0151k ingyenes sz\u00e1ll\u00e1st kaptak \u2013 a helyi sajt\u00f3 szerint ez volt az els\u0151 olimpiai falu. \n Fot\u00f3: T\u00e1volugr\u00e1s, k\u00e9sz\u00edtette Vermes Lajos, kb. 1880. <\/p>\n A palicsi sportj\u00e1t\u00e9kok \u00e9s Belgr\u00e1d k\u00f6z\u00f6tti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s 1884-ben kezd\u0151d\u00f6tt, amikor a palicsi j\u00e1t\u00e9kokon h\u00e1rom belgr\u00e1di versenyz\u0151 vett r\u00e9szt \u2013 k\u00e9t hivatalnok \u00e9s egy keresked\u0151. \u0150k azonnal bekapcsol\u00f3dtak a sportversenyekbe, valamint a j\u00e1t\u00e9kok f\u00f3rumain is r\u00e9szt vettek. \n Fot\u00f3: V\u00edv\u00f3jelenet, Vermes Lajos Kolozsv\u00e1ron, 1900. <\/p>\n 21. 1900. j\u00falius 22-\u00e9n \u00e9rdekes sportl\u00e1togat\u00e1sra ker\u00fclt sor, amikor szabadkai sportol\u00f3k Belgr\u00e1dba utaztak Aleksandar kir\u00e1ly p\u00e1rtfog\u00e1sa alatt. A l\u00e1togat\u00e1s el\u0151zetes bejelent\u00e9se szerint a vend\u00e9gek saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00fck\u00f6n vonattal utaztak \u00dajvid\u00e9kig, majd onnan haj\u00f3val \u00e9rkeztek a belgr\u00e1di kik\u00f6t\u0151be, \u00e9s az egykori \u201ePariz\u201d sz\u00e1llod\u00e1ban sz\u00e1lltak meg. \n Fot\u00f3: Vermes Lajos csal\u00e1dj\u00e1val, Palics, 1931. <\/p>\n \u00c9rdekes szem\u00e9lyes r\u00e9szlet Vermes Lajosr\u00f3l, hogy egyfajta napl\u00f3t vezetett a csal\u00e1df\u00e1j\u00e1r\u00f3l, amelyben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 adatokat jegyzett fel csal\u00e1dtagjair\u00f3l.<\/p>\n Vermes Lajos l\u00e1nya birtok\u00e1n, B\u00e1cssz\u0151l\u0151s\u00f6n hunyt el a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa legv\u00e9g\u00e9n, 1945. m\u00e1jus 22-\u00e9n, abban az id\u0151szakban, amikor a megsz\u00e1ll\u00f3 er\u0151k m\u00e1r elvonultak, de a felszabad\u00edt\u00f3k m\u00e9g nem \u00e9rkeztek meg. A Palicsi Olimpia 2000-ben ker\u00fclt \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u00e9sre, amikor meg\u00fcnnepelt\u00e9k alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak 120. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t. \n Fot\u00f3: Vermes Lajos szobra, fel\u00e1ll\u00edtva 2004-ben. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Vermes Lajos a t\u00e9rs\u00e9g sportt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik legkiemelked\u0151bb alakja. A sport ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00e1mos feljegyz\u00e9s \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ny tan\u00faskodik, amelyek egy olyan emberr\u0151l sz\u00f3lnak, aki idej\u00e9t, lelkesed\u00e9s\u00e9t, p\u00e9nz\u00e9t \u00e9s szeretet\u00e9t egyar\u00e1nt a sport n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9be fektette.Abban az id\u0151ben, amikor a testkult\u00fara \u00e9s a sport\u00e1gak m\u00e9g nem voltak olyan n\u00e9pszer\u0171ek \u00e9s k\u00f6vetettek, mint ma, ez a nemesember \u00fajj\u00e1\u00e9lesztette […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":7448,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"inline_featured_image":false,"footnotes":""},"categories":[46],"tags":[],"class_list":["post-13548","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-vesti-hu"],"acf":[],"yoast_head":"\n
\u0150 volt az kezdem\u00e9nyez\u0151, szervez\u0151, mec\u00e9n\u00e1s, akt\u00edv versenyz\u0151, valamint a sport \u00e9s a testkult\u00fara nagy apostola.
Dr. Mrki\u0107 Branko, a \u00dajvid\u00e9ki Testnevel\u00e9si Kar professzora \u00e9s igazgat\u00f3ja, a sportt\u00f6rt\u00e9net ismert kutat\u00f3ja, 1975-ben megjelent egyetemi tank\u00f6nyv\u00e9ben \u201eA palicsi sportj\u00e1t\u00e9kok\u201d c\u00edmmel a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrja:
\u201eA Palicsi Olimpia az 1880-t\u00f3l kezd\u0151d\u0151 id\u0151szakban.<\/p>\n
Sportfiloz\u00f3fi\u00e1ja, amelyet a Vermes csal\u00e1d ma is b\u00fcszk\u00e9n hangs\u00falyoz, \u00edgy sz\u00f3lt:
\u201eA sportnak minden ember sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151nek kell lennie, \u00e9s az ember mindennapi \u00e9let\u00e9nek szerves r\u00e9sz\u00e9t kell k\u00e9peznie.\u201d
Ez abban az id\u0151ben k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl b\u00e1tor, halad\u00f3 \u00e9s demokratikus gondolat volt \u2013 vagy ahogyan ma mondan\u00e1nk: \u201emodern eur\u00f3pai gondolkod\u00e1s\u201d, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert a sport akkoriban f\u0151k\u00e9nt a nemess\u00e9g \u00e9s a gazdagok kiv\u00e1lts\u00e1ga volt. <\/p>\n
Ez a szeml\u00e9let Sikl\u00f3si L\u00e1szl\u00f3 1929-ben megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben is visszak\u00f6sz\u00f6n:
\u201eVermes Lajos a nyolcvanas \u00e9vekben kor\u00e1nak igazi all-around atl\u00e9t\u00e1ja, a legjellegzetesebb sportalak. N\u00e9h\u00e1ny k\u00fcl\u00f6n\u00f6s von\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl a magyar sportt\u00f6rt\u00e9net leglelkesebb sportagit\u00e1tora, aki nem t\u00f6r\u0151dik az \u00e9let realit\u00e1saival; eg\u00e9sz l\u00e9nye egyfajta lelkesed\u00e9s, egyfajta t\u00fal\u00e1rad\u00e1s, aki mint egy g\u00f6r\u00f6g l\u00e1ngol\u00f3 f\u00e1klya rohan az \u00e9let \u00fatj\u00e1n, hogy hirdesse a sport dics\u0151s\u00e9g\u00e9t, haz\u00e1j\u00e1\u00e9t, valamint sz\u0171kebb p\u00e1tri\u00e1j\u00e1\u00e9t: Palics\u00e9t \u00e9s Szabadk\u00e1\u00e9t.\u201d Competition<\/u> Vermes Lajos k\u00e9t \u00e9vvel fiatalabb testv\u00e9r\u00e9vel, N\u00e1ndorral, valamint n\u00e9gy \u00e9vvel fiatalabb unokatestv\u00e9r\u00e9vel, B\u00e9l\u00e1val, tov\u00e1bb\u00e1 bar\u00e1tj\u00e1val, Matkovi\u0107 Nikol\u00e1val megalap\u00edtotta az els\u0151 tornat\u00e1rsas\u00e1got. A klub tagjaik\u00e9nt kezdt\u00e9k megszervezni a palicsi sportj\u00e1t\u00e9kokat az \u00f3kori olimpiai j\u00e1t\u00e9kok szellem\u00e9ben. Az els\u0151 j\u00e1t\u00e9kokat 1880. augusztus 26-\u00e1n rendezt\u00e9k meg.
Mindez azt jelenti, hogy az olimpiai szellem ezen a vid\u00e9ken m\u00e1r 16 \u00e9vvel azel\u0151tt gy\u00f6keret vert \u00e9s fejl\u0151dni kezdett, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n felmer\u00fclt volna a modern olimpiai j\u00e1t\u00e9kok \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u00e9s\u00e9nek gondolata.
Az els\u0151 verseny igen szer\u00e9ny volt, mind\u00f6ssze h\u00e1rom versenysz\u00e1mmal: birk\u00f3z\u00e1s, t\u00e1volugr\u00e1s \u00e9s s\u00falydob\u00e1s. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben m\u00e1r hat versenysz\u00e1m szerepelt a programban, 1882-ben pedig csak torn\u00e1ban m\u00e1r h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6n versenysz\u00e1m volt. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben a sportj\u00e1t\u00e9kok egyre t\u00f6bb \u00faj sport\u00e1ggal b\u0151v\u00fcltek, \u00e9s fokozatosan nemzetk\u00f6zi versenyekk\u00e9 fejl\u0151dtek, amelyek t\u00f6bb ezer n\u00e9z\u0151t vonzottak. K\u00fcl\u00f6n vonatj\u00e1ratokat is ind\u00edtottak a n\u00e9z\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s a sportj\u00e1t\u00e9kok Palics f\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltak.
A palicsi sportj\u00e1t\u00e9kok megszervez\u00e9se \u00fatt\u00f6r\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1s volt, hiszen akkoriban m\u00e9g sz\u00f3 sem esett a modern olimpiai j\u00e1t\u00e9kok \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u00e9s\u00e9r\u0151l, \u00e9s egyes sport\u00e1gaknak nem is l\u00e9teztek hivatalos szab\u00e1lyai, ez\u00e9rt azokat a szervez\u0151k maguk alkott\u00e1k meg. Mai szemmel n\u00e9zve n\u00e9h\u00e1ny versenysz\u00e1m kifejezetten szokatlannak t\u0171nik.
Ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul a pentatlon, amelyet a hagyom\u00e1nyos g\u00f6r\u00f6g m\u00f3don, eredeti felszerel\u00e9ssel rendeztek meg, valamint a diszkosz- \u00e9s gerelyhaj\u00edt\u00e1s, fut\u00e1s, t\u00e1volugr\u00e1s \u00e9s birk\u00f3z\u00e1s. A gerely- \u00e9s diszkoszvet\u00e9sn\u00e9l nemcsak a t\u00e1vols\u00e1g sz\u00e1m\u00edtott, hanem az is, hogy a versenyz\u0151 c\u00e9lba tal\u00e1ljon. A s\u00falydob\u00e1sn\u00e1l a t\u00e1vols\u00e1g mellett a dob\u00e1s magass\u00e1g\u00e1t is m\u00e9rt\u00e9k. Az \u00f6k\u00f6lv\u00edv\u00e1sban nem ki\u00fct\u00e9ssel gy\u0151ztek, hanem \u2013 a v\u00edv\u00e1shoz hasonl\u00f3an \u2013 tal\u00e1latokkal.
Az akad\u00e1ly\u00fasz\u00e1s versenyeket a Palicsi-t\u00f3ban rendezt\u00e9k, ahol far\u00f6nk\u00f6ket helyeztek el a p\u00e1ly\u00e1n. A ker\u00e9kp\u00e1ros akad\u00e1lyverseny Palics \u00e9s Szabadka k\u00f6z\u00f6tt zajlott oda-vissza. Voltak magas- \u00e9s t\u00e1volugr\u00f3 versenyek, valamint r\u00fadugr\u00e1s, ahol a versenyz\u0151k trambulinr\u00f3l ugrottak. Egy m\u00e1sik k\u00fcl\u00f6nleges versenysz\u00e1m a vitorl\u00e1z\u00e1s volt a befagyott Palicsi-tavon.
Az \u00e9remnyerteseket b\u0151kez\u0171en jutalmazt\u00e1k, \u00e9s Pest \u00e9s B\u00e9cs sportversenyeit id\u0151ben a palicsi j\u00e1t\u00e9kokhoz igaz\u00edtott\u00e1k, tudva, hogy a legjobb sportol\u00f3k itt vesznek r\u00e9szt. A versenyek v\u00e9g\u00e9n f\u00e9ny\u0171z\u0151 b\u00e1lokat rendeztek.
A palicsi sportj\u00e1t\u00e9kokat a szakirodalom a modern olimpiai j\u00e1t\u00e9kok el\u0151fut\u00e1r\u00e1nak ismeri el. A j\u00e1t\u00e9kok jelent\u0151s hat\u00e1ssal voltak Szabadka sport\u00e9let\u00e9nek \u00e9s testkult\u00far\u00e1j\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re, amely a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re a \u201esportok v\u00e1rosak\u00e9nt\u201d v\u00e1lt ismertt\u00e9.
A versenyek sok l\u00e1togat\u00f3t vonzottak, ami lend\u00fcletet adott a turizmus fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, \u00e9s arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte az embereket, hogy impoz\u00e1ns vill\u00e1kat \u00e9p\u00edtsenek Palicson, ami hozz\u00e1j\u00e1rult a telep\u00fcl\u00e9s er\u0151teljes urbaniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9hez.
Egy kev\u00e9sb\u00e9 ismert \u00e9rdekess\u00e9g ebb\u0151l az id\u0151b\u0151l, hogy ekkor hat\u00e1rozt\u00e1k meg az amat\u0151rizmus k\u00f3dex\u00e9t, szigor\u00fa felt\u00e9telekkel arr\u00f3l, hogy ki tekinthet\u0151 amat\u0151r sportol\u00f3nak.
Pierre de Coubertin francia arisztokrata, az olimpiai mozgalom alap\u00edt\u00f3ja 1894-ben a p\u00e1rizsi Sorbonne-on \u00f6sszeh\u00edvta az olimpiai bizotts\u00e1g megalakul\u00e1s\u00e1t, azzal a c\u00e9llal, hogy 1896-ban Ath\u00e9nban megrendezz\u00e9k a modern olimpiai j\u00e1t\u00e9kokat. Erre az esem\u00e9nyre megh\u00edv\u00e1st kapott a Szabadkai Tornat\u00e1rsas\u00e1g is, de Vermes \u2013 kor\u00e1nak legismertebb sportol\u00f3ja \u2013 fontosabbnak tartotta saj\u00e1t sportj\u00e1t\u00e9kainak megszervez\u00e9s\u00e9t, ez\u00e9rt nem utazott el.
Fel\u00e9p\u00edtett l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek
1884 elej\u00e9n palicsi birtok\u00e1n ellipszis alak\u00fa atl\u00e9tikai p\u00e1ly\u00e1t \u00e9p\u00edtett 225 m\u00e9teres ker\u00fclettel, amely k\u00f6r\u00fcl n\u00e9z\u0151t\u00e9ri trib\u00fcn\u00f6ket emeltek. Ez volt az \u00fagynevezett \u201ez\u00e1rt ar\u00e9na\u201d, az els\u0151 ilyen l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny az akkori Magyarorsz\u00e1gon.<\/p>\n
Ugyanebben az \u00e9vben \u00e9p\u00edtette meg az ellipszis alak\u00fa, 500 m\u00e9ter ker\u00fclet\u0171 aszfalt ker\u00e9kp\u00e1rp\u00e1ly\u00e1t, amely Eur\u00f3p\u00e1ban a harmadik ilyen p\u00e1lya volt (Anglia \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1g ut\u00e1n).
Ez a k\u00e9t beruh\u00e1z\u00e1s egymilli\u00f3 forintba ker\u00fclt, mik\u00f6zben \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen egy hivatalnok \u00e9ves fizet\u00e9se abban az id\u0151ben mind\u00f6ssze 300 forint volt.
A Palicsi-t\u00f3 partj\u00e1n v\u00e9gzett \u00e9p\u00edtkez\u00e9s komoly v\u00e1llalkoz\u00e1snak sz\u00e1m\u00edtott, mivel a t\u00f3part mocsaras, iszapos ter\u00fclet volt, ez\u00e9rt hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 f\u00f6ldet kellett odasz\u00e1ll\u00edtani, hogy felt\u00f6lts\u00e9k \u00e9s alkalmass\u00e1 tegy\u00e9k az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sre. 1891. Ebben az id\u0151szakban a Palicsi-t\u00f3 partj\u00e1n egy \u00f6sszeszerelhet\u0151 n\u00e9z\u0151t\u00e9ri trib\u00fcnt is \u00e9p\u00edtett, \u00e9s egy haj\u00f3t is b\u00e9relt, amelyen g\u00f6r\u00f6g trag\u00e9di\u00e1kat adtak el\u0151 pesti sz\u00edn\u00e9szek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel.
A Bagolyv\u00e1r mellett \u00e9desanyja sz\u00e1m\u00e1ra fel\u00e9p\u00edtette a \u201eLuiza\u201d vill\u00e1t, \u00e9s mindk\u00e9t \u00e9p\u00fclet a mai napig l\u00e9tezik. Saj\u00e1t maga sz\u00e1m\u00e1ra a mai \u00d6ko-k\u00f6zpont hely\u00e9n \u00e9p\u00edtette fel az \u00fagynevezett \u201eVermes-vill\u00e1t\u201d, m\u00edg a mai \u201eHal\u00e1szcs\u00e1rda\u201d egykor tornateremk\u00e9nt szolg\u00e1lt.
A h\u00edres \u00e9s sajn\u00e1latos m\u00f3don m\u00e1r elhunyt sz\u00edn\u00e9szn\u0151, Mira Furlan, amikor a Palicsi Filmfesztiv\u00e1l vend\u00e9ge volt \u2013 ahol kor\u00e1bban a zs\u0171ri eln\u00f6ke is volt \u2013 Palicson sz\u00e1llt meg, m\u00e9ghozz\u00e1 a h\u00edres Luiza vill\u00e1ban. A vill\u00e1r\u00f3l csak elismer\u0151en nyilatkozott, \u00e9s az eg\u00e9sz k\u00f6rnyezetet az amerikai Hollywood hangulat\u00e1hoz hasonl\u00edtotta.
A helyi sajt\u00f3 1894-ben arr\u00f3l \u00edrt, hogy Vermes Achillon nev\u0171 birtok\u00e1n (az atl\u00e9t\u00e1k otthon\u00e1ban) a sz\u00e1ll\u00e1s, \u00e9tkez\u00e9s \u00e9s sport c\u00e9lj\u00e1ra 15 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9p\u00fclet \u00e1llt rendelkez\u00e9sre.
A sportj\u00e1t\u00e9kokra \u00e9rkez\u0151 nagy sz\u00e1m\u00fa l\u00e1togat\u00f3 miatt Vermes felvetette a villamosk\u00f6zleked\u00e9s bevezet\u00e9s\u00e9nek \u00f6tlet\u00e9t Szabadka \u00e9s Palics k\u00f6z\u00f6tt, azonban ez a v\u00e1llalkoz\u00e1s v\u00e9g\u00fcl cs\u0151dbe sodorta.
Kev\u00e9sb\u00e9 ismert t\u00e9ny, hogy a Szabadka, Raichle Ferenc park 9. sz\u00e1m alatti \u00e9p\u00fclet is az \u0151 tulajdon\u00e1ban volt, amelyet rossz p\u00e9nz\u00fcgyi helyzete miatt k\u00e9nytelen volt eladni nagyb\u00e1tyj\u00e1nak.
Az 1895-\u00f6s p\u00e9nz\u00fcgyi \u00f6sszeoml\u00e1s ut\u00e1n elfogadta a kolozsv\u00e1ri megh\u00edv\u00e1st, \u00e9s a Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1rr\u00f3l elnevezett egyetem tornaprofesszora lett. Kolozsv\u00e1ron megn\u0151s\u00fclt, h\u00e1rom gyermeke sz\u00fcletett, \u00e9s 1914-ig \u00e9lt ott, amikor csal\u00e1dj\u00e1val visszat\u00e9rt Palicsra. Ugyanebben az \u00e9vben sz\u00fcletett meg fia, Vermes Mih\u00e1ly, aki Vermes n\u00e9gy gyermek\u00e9nek legfiatalabbja volt.
2016-ban a Magyar Olimpiai \u00e9s Sportm\u00fazeum tanulm\u00e1nyt adott ki \u201eAz els\u0151 magyar sportfot\u00f3s\u201d c\u00edmmel. Ebben az szerepel, hogy Vermesnek sportfotogr\u00e1fiai m\u0171helye volt, amelyet nem kereskedelmi c\u00e9lb\u00f3l m\u0171k\u00f6dtetett, hanem kiz\u00e1r\u00f3lag a sport n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.
Vermes egy olyan k\u00fcl\u00f6nleges szerkezettel ell\u00e1tott g\u00e9pet is szerkesztett, amely a mozdulatlan k\u00e9pet mozg\u00f3v\u00e1 tette \u2013 Eur\u00f3p\u00e1ban az els\u0151t Amerik\u00e1t k\u00f6vet\u0151en. <\/p>\n
Amikor Vermes 1898-ban Kolozsv\u00e1ron dolgozott, megh\u00edv\u00e1st kapott a szerb kir\u00e1lyi udvart\u00f3l, hogy v\u00edv\u00f3mesterk\u00e9nt tan\u00edtsa a fiatal Aleksandar Obrenovi\u0107 kir\u00e1lyt. Vermes nagy lelkesed\u00e9ssel fogadta el a megh\u00edv\u00e1st, \u00e9s hat hetet t\u00f6lt\u00f6tt a kir\u00e1lyi udvarban v\u00edv\u00f3mesterk\u00e9nt.
Az \u201eKralj Aleksandar\u201d felirat\u00fa aranyozott szablya ma a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeumban tal\u00e1lhat\u00f3, ahol a fegyver- \u00e9s hadfelszerel\u00e9si gy\u0171jtem\u00e9ny egyik jelent\u0151s darabj\u00e1t k\u00e9pezi. <\/p>\n
\u00d6sszesen 40 versenyz\u0151 utazott, k\u00f6zt\u00fck n\u00e9gy n\u0151 is. Ezen az alkalmon a szabadkaiak bemutatt\u00e1k a labdar\u00fag\u00e1st Belgr\u00e1d nagyv\u00e1rosi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek, ami a Crvena zvezda \u00e9s a Partizan h\u00edres j\u00e1t\u00e9kosai sz\u00e1m\u00e1ra ma bizony\u00e1ra meglep\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ny lenne.
Aznap este a kir\u00e1ly bankettet rendezett, ahol Vermes Lajos \u00e9s Matkovi\u0107 Nikola bemutatt\u00e1k v\u00edv\u00f3tud\u00e1sukat, amikor belga sportol\u00f3kkal m\u00e9rk\u0151ztek meg. A palicsi sportj\u00e1t\u00e9kok nagy alakjai<\/strong> A Vermes testv\u00e9rek \u2013 Lajos, N\u00e1ndor \u00e9s B\u00e9la \u2013 kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9s sokoldal\u00fa sportol\u00f3k voltak, \u00e9s Lajos k\u00e9t testv\u00e9re akt\u00edvan seg\u00edtett a sportj\u00e1t\u00e9kok megszervez\u00e9s\u00e9ben is. Matkovi\u0107 Nikola szint\u00e9n kiv\u00e1l\u00f3 sportol\u00f3 volt, gimn\u00e1ziumi tornatan\u00e1r \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3 edz\u0151. 1900-ban, egy nagy pesti atl\u00e9tikai versenyen, mindenki meglepet\u00e9s\u00e9re az akkori gimn\u00e1zium tanul\u00f3ival els\u0151 helyet szerzett. Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r szem\u00e9lyesen gratul\u00e1lt Matkovi\u0107nak ehhez a nagy sikerhez.
A palicsi sportj\u00e1t\u00e9kok \u00e9gisze alatt t\u00f6bb h\u00edres sportol\u00f3 is feln\u0151tt, akik Szabadka sportj\u00e1nak h\u00edrnev\u00e9t az orsz\u00e1gban \u00e9s a vil\u00e1gban is ismertt\u00e9 tett\u00e9k, mint p\u00e9ld\u00e1ul Stanti\u0107 Gy\u00f6rgy \u00e9s a h\u00edres Sari\u0107 Iv\u00e1n.
Stanti\u0107 Gy\u00f6rgy kiv\u00e9teles sporttehets\u00e9g volt, aki a gyalogl\u00e1s sport\u00e1g\u00e1ban t\u0171nt ki a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a palicsi sportj\u00e1t\u00e9kokon. Az akkori edz\u0151, Matkovi\u0107 Nikola, felismerve tehets\u00e9g\u00e9t, elkezdte komolyan edzeni. \u00c9rdekes r\u00e9szlet, hogy Stanti\u0107 els\u0151 versenyein polg\u00e1ri \u00f6lt\u00f6nyben \u00e9s csizm\u00e1ban jelent meg, ami nagy felh\u00e1borod\u00e1st v\u00e1ltott ki a b\u00edr\u00f3k \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben.
Stanti\u0107 egyik legnagyobb sikere 1901-ben Berlinben volt, amikor vil\u00e1gbajnok lett 75 km-es gyalogl\u00e1sban, 8 \u00f3ra 16 perc 24 m\u00e1sodperces leny\u0171g\u00f6z\u0151 id\u0151vel, ami k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 9,3 km\/h \u00e1tlagsebess\u00e9get jelentett. Legnagyobb eredm\u00e9ny\u00e9t 1906. j\u00fanius 1-j\u00e9n \u00e9rte el az ath\u00e9ni k\u00f6ztes olimpiai j\u00e1t\u00e9kokon, ahol 3000 m\u00e9teren gy\u0151z\u00f6tt. Siker\u00e9hez szem\u00e9lyesen gratul\u00e1lt a g\u00f6r\u00f6g kir\u00e1ly, \u00e9s ezzel Szabadk\u00e1ra \u00e9rkezett az els\u0151 olimpiai \u00e9rem.
Sari\u0107 Iv\u00e1n atl\u00e9tik\u00e1val is foglalkozott, de legnagyobb sikereit ker\u00e9kp\u00e1roz\u00e1sban \u00e9rte el. Egy belgr\u00e1di versenyen t\u00f6bb versenysz\u00e1mban el\u00e9rt kiv\u00e1l\u00f3 eredm\u00e9nyeihez Aleksandar kir\u00e1ly szem\u00e9lyesen gratul\u00e1lt. Emellett kiv\u00e1l\u00f3 labdar\u00fag\u00f3 is volt, \u00e9s 1910-ben els\u0151k\u00e9nt a Balk\u00e1non rep\u00fclt fel az \u00e9gbe saj\u00e1t k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 rep\u00fcl\u0151g\u00e9p\u00e9vel, amelynek modellje ma a Sur\u010dini Rep\u00fcl\u00e9si M\u00fazeumban l\u00e1that\u00f3. Szabadka v\u00e1rosa h\u00e1l\u00e1ja jel\u00e9\u00fcl k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t nevezett el r\u00f3la.
Vermes Mih\u00e1ly, Vermes Lajos fia, \u00e9s Sari\u0107 Iv\u00e1n hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t egy\u00fctt dolgoztak Szabadka v\u00e1ros vezet\u00e9s\u00e9ben. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en sz\u00e1mos kev\u00e9sb\u00e9 ismert r\u00e9szlet maradt fenn Vermes \u00e9let\u00e9r\u0151l Sari\u0107 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l, aki nagy tisztelettel tekintett Vermes szem\u00e9ly\u00e9re \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra.
\u0160imokovi\u0107 Guszt\u00e1v, h\u00edres birk\u00f3z\u00f3, v\u00e1logatott sportol\u00f3 \u00e9s edz\u0151, aki sz\u00e1mos olimpiai \u00e9s vil\u00e1gbajnok birk\u00f3z\u00f3 mestere volt, els\u0151 l\u00e9p\u00e9seit a birk\u00f3z\u00e1sban \u00e9ppen Vermes Lajost\u00f3l tanulta. \u0160imokovi\u0107 k\u00e9s\u0151bb Sreta Damjanovi\u0107 vil\u00e1gbajnok edz\u0151je lett, Damjanovi\u0107 pedig \u0160tefanek Davor, olimpiai bajnok edz\u0151jek\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9.
\u0160imokovi\u0107 Guszt\u00e1v egyben a k\u00f6lt\u0151 \u00e9s \u00edr\u00f3 \u0160imokovi\u0107 M\u00e1ria \u00e9desapja is volt, aki a \u201eVermes \u00far ker\u00e9kp\u00e1rja\u201d c\u00edm\u0171 l\u00edrai reg\u00e9ny szerz\u0151je. M\u0171v\u00e9nek keletkez\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00edgy \u00edrt:
\u201eVermes olyan szem\u00e9lyis\u00e9g, akinek \u00e9let\u00e9ben benne van egy v\u00e1ros \u00e9letrajza \u00e9s a j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kok t\u00f6rt\u00e9nete is. Engem benne a j\u00f3, a sz\u00e9p \u00e9s a b\u00f6lcs egys\u00e9ge ragadott meg \u2013 az a kalokagathia, amely annyira g\u00f6r\u00f6g, hell\u00e9n \u00e9s olimpiai.\u201d
A sport fejl\u0151d\u00e9s\u00e9\u00e9rt, n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s t\u00f6meges\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, a testkult\u00fara terjeszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, valamint halad\u00f3 sportfiloz\u00f3fi\u00e1j\u00e1\u00e9rt, tov\u00e1bb\u00e1 a villamos \u00e9s sportl\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9\u00e9rt, valamint a v\u00e1ros kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez val\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1\u00e9rt Szabadka k\u00fcl\u00f6nleges tisztelettel ad\u00f3zott neki.
1936-ban, a berlini olimpiai j\u00e1t\u00e9kok idej\u00e9n, 76 \u00e9ves kor\u00e1ban futva vitte v\u00e9gig az olimpiai f\u00e1kly\u00e1t Szabadka k\u00f6zpontj\u00e1n.
Egykori interj\u00faj\u00e1t Vermes a k\u00f6vetkez\u0151 mondattal z\u00e1rta:
\u201eEgykor nagyon gazdag ember voltam. A sportra rengeteg p\u00e9nzt k\u00f6lt\u00f6ttem. Palicson aszfalt ker\u00e9kp\u00e1rp\u00e1ly\u00e1t \u00e9p\u00edtettem, \u00e9s ez a p\u00e1lya adta az \u00f6tletet, hogy villamost \u00e9p\u00edts\u00fcnk Palicsra. Most nincs semmim \u2013 csak az eg\u00e9szs\u00e9gem \u00e9s m\u00e9g valami.\u201d
\u2013 mondta, mik\u00f6zben zseb\u00e9b\u0151l el\u0151vette \u00e9s megmutatta \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 villamosb\u00e9rlet\u00e9t, amelyet a villamosv\u00e1llalatt\u00f3l kapott. <\/p>\n
A bajai temet\u0151ben temett\u00e9k el a Vermes csal\u00e1d mauz\u00f3leum\u00e1ban, amely 1906-ban \u00e9p\u00fclt. \u00e9vek.<\/p>\n
Ugyanazon \u00e9v augusztus 26-\u00e1n a Hal\u00e1szcs\u00e1rda mellett eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avattak, amely az egykori aszfalt ker\u00e9kp\u00e1r- \u00e9s atl\u00e9tikai p\u00e1ly\u00e1ra eml\u00e9keztet \u2013 ez Eur\u00f3p\u00e1ban a harmadik ilyen p\u00e1lya volt, amelyet 1891-ben \u00e9p\u00edtettek ker\u00e9kp\u00e1r- \u00e9s atl\u00e9tikai versenyek sz\u00e1m\u00e1ra. 31.07. 2004. Ebben az \u00e9vben a t\u00f3 partj\u00e1n fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k Vermes Lajos \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa bronzszobr\u00e1t, amely a Palicsi-t\u00f3ra n\u00e9z, a Bagolyv\u00e1r mellett, amelyet egykor a Palicsi Olimpia r\u00e9sztvev\u0151inek elsz\u00e1ll\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00edtett.
Az elm\u00falt 15 \u00e9vben a legjobb szabadkai sportol\u00f3knak Vermes Lajos-\u00e9rmeket adom\u00e1nyoznak, m\u00edg a Palicsi-t\u00f3 partj\u00e1n h\u00faz\u00f3d\u00f3 s\u00e9t\u00e1ny ma az \u0151 tisztelet\u00e9re a Vermes Lajos-part nevet viseli. <\/p>\n