A mai napon 160 évvel ezelőtt született Lajos Vermes (Nagybudafalvi Vermes Lajos, 1860–1945), a szabadkai és palicsi sport legendás alakja.
Vermes Szabadkán született, és nagybirtokos, jótékonykodó, sportvezető és atléta volt, aki a „ép testben ép lélek” mottó mellett kötelezte el magát, valamint a sport általános fejlődését is támogatta.
Fotó: Vermes Lajos vívófelszerelésben
Testnevelő tanári diplomát szerzett, és ezzel a képesítéssel a Szabadkai Főgimnáziumban dolgozott, később pedig a Kolozsvári Egyetemen és az Unitárius Gimnáziumban (Románia).
Miután visszatért Pestről, ahol orvostudományt tanult, testvéreivel, Bélával és Nándorral együtt két sportegyesületet alapított: egy torna- és egy atlétikai klubot.
Vermes sportpályafutását a Nemzeti Atlétikai Klubban kezdte, és számos kiváló eredményt követően elismerte tornász és a korabeli Osztrák–Magyar Monarchia sportéletének ismert alakja lett.
Vermesre sokoldalú sportolóként emlékeznek: úszóként, atlétaként, tornászként, birkózóként, vívóként és kerékpárosként is kiemelkedő volt.
Fotó: Vermes Lajos mint sokoldalú sportoló
Saját erőfeszítéseivel és saját pénzéből nemzetközi sportjátékokat szervezett Palicson, amelyeket ma „Palicsi olimpiának” nevezünk. Az olimpia története 1876-ban kezdődött, amikor Vermes Nápolyba utazott, ahol Mürón „Diszkoszvető” szobráról vett mintát, majd egy szabadkai vasöntödében ugyanilyen sporteszközt készíttetett.
Vermes 1880. augusztus 26-án valósította meg elképzelését, és ezen az első versenyen mindössze három sportág szerepelt (birkózás, távolugrás és súlylökés). Később azonban ezek száma folyamatosan bővült, és a programba bekerült a torna, úszás, atlétika, ökölvívás, birkózás, vívás, evezés és a kerékpározás is.
Annak érdekében, hogy legyen helyszín a játékok megrendezésére, palicsi gyümölcsösében tornaszereket állított fel és atlétikai pályákat alakított ki.
Fotó: Palicsi olimpia
A versenyek megrendezéséhez ebben a térségben elsőként kerékpárpályát épített, amely ellipszis alakú volt és 500 méter hosszú, és a „Zárt aréna” nevet kapta, mivel ülőhelyekkel ellátott lelátók vették körül.
A pálya és a stadion mellett, közvetlenül a tó partján, egyfajta olimpiai falut is létrehozott, ahol a más településekről érkező versenyzők elszállásolást kaptak – ezek a „Bagolyvár” villa, ismertebb nevén a „Bagoly-torony”, valamint a „Lujza” villa voltak.
Fotó: a „Bagolyvár” villa (Bagoly-torony) Palicson
Fotó: a „Lujza” villa Palicson
Vermes Európa minden részéből több száz kiváló sportolót gyűjtött össze, 16 évvel azelőtt, hogy Pierre de Coubertin újjáélesztette volna a modern olimpiai játékokat. Az a gondolat vezérelte, hogy sportjátékokat alapítson, és folytassa az olimpiai játékok hagyományát, amelyek újjáélesztésére akkor még nem indult kezdeményezés.
A modern játékokkal ellentétben a palicsi olimpiai játékokat tehetős közönség kísérte figyelemmel, míg a versenyzők többnyire szerényebb anyagi helyzetű emberek voltak, néhány kivételtől eltekintve. Külön figyelmet érdemel Vermes törekvése, hogy sportegyesülete mindenki előtt nyitva álljon, bármiféle megkülönböztetés nélkül. A szervezet többnemzetiségű jellegű volt, és bárki csatlakozhatott hozzá, még a külföldiek is.
Vermes kiváló szervezőként is kitűnt. Képes volt hatalmas számú nézőt és versenyzőt összegyűjteni, és az 1880-ban megrendezett első játékoktól kezdve minden évben új ötletekkel, új versenyszámokkal, megújított szabályokkal és egyre jobb feltételekkel gazdagította a rendezvényt, mindezt az olimpiai szellem ápolásának határozott eszméjével.
Arra is törekedett, hogy semmi fontos esemény ne maradjon feljegyzetlen vagy publikálatlan azokban az újságokban, amelyekkel együttműködött, illetve azokban sem, amelyeket ő maga alapított és szerkesztett.
A palicsi játékokat nyáron és télen is megrendezték, és 1880-tól 1914-ig tartottak, amikor az első világháború kitörése miatt végleg megszakadtak.
Fotó: a Kolozsvári Egyetem tornaterme
Folytatta eszméinek terjesztését Kolozsváron, ahol 1896-ban sporttanárként és vívómesterként alkalmazták, de Palics iránti kötődése mindvégig megmaradt. Vermes Lajos 1945-ben hunyt el Szabadkán. évek.
Fotó: Vermes Lajos (kb. 1915)
Az e vidék sporttörténetének talán legkiemelkedőbb alakja előtt tisztelegve alapították meg a „Vermes Lajos” érmet, amelyet a legjelentősebb sporteredményekért ítélnek oda.
A Palicsi Olimpia 2000-ben került újra megrendezésre, az „Olimpija” Sportegyesület megalakulásával, valamint a Palicsi Sportjátékok alapításának 120. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében.
2004. Palicson emlékművet állítottak Vermes Lajos tiszteletére, míg a tóparti sétány az ő tiszteletére a Vermes Lajos part nevet kapta.
Fotó: Vermes Lajos szobra Palicson